A. O. Esther - Hívogat a fény (Összetört glóriák 2.)

Miután Sophiel kiszabadította az üvegcsékbe zárt lelkek millióit, a Mágus és boszorkány nővérei gyűlöletes haragjával kell szembenéznie. Joshua életéért cserébe angyali nyakékét követelik tőle, ami nélkül testét elhagyja az erő, és elkezd fénnyé válni.

A Jó és a Rossz küzdelme eközben a Mindenség Térképéért folyik: a Pokol ura végzetes háborúra készül a Mennyek Országa ellen. Sophiel is harcba szállna angyaltársai mellett, de miközben a világot szeretné megmenti, ő szorul megmentőre. Élet és halál közt lebeg már, amikor egy viking gyógyító fura jóslatot mond neki, de segíteni ő sem tud. Sophiel eszméletlenül omlik össze egy öreg malom padlásán.

Eközben ketten is keresik, akik akár az életüket adnák, hogy megmentsék a földi haláltól. Elijah – aki annyi fájdalmat okozott már a lánynak  - és Gabriel arkangyal, aki szintén Sophielben talált rá a szerelemre. Vak gyűlölelt és mámoros szerelem, halálos intrikák és gyilkos merényletek, őrjítő szenvedély és pokoli féltékenység, ördögi mágiák és égi csodák színezik a sok a kalandot, melynek az angyali és kevésbé angyali kősökre várnak.

De vajon kié lesz a Mennyei Térkép, amin a világ sorsa múlik? Túlélheti-e a szerelem a legaljasabb ármánykodást, begyógyulhatnak-e a lélek fájdalmas sebei? Lehet-e testvér az ősi ellenség, ha ugyanaz a fájdalma, és küzd-e a másik életét védve, ha tudja, így épp azt veszíti el, ami az életénél is fontosabb?

Képes-e lemondani saját boldogságáról az, aki igazán szeret?

A válasz a könyvben,,, Kedves Olvasó, Hívogat a fény!

Kiadó: Decens Magazin Média

Megjelenés: 2013

Oldalszám: 464

Moly: 92%

            Még a Magyar Könyvek Viadalán figyeltem fel a könyvre, (utána magára a sorozatra is) a borítója miatt. Az egész gyönyörű. A tekintetet magára vonzza és teljesen elvarázsolja az olvasókat, amikor pedig kezembe vettem még jobban magával ragadt. Egyszerűen mesés, ahogy kinéz az egész sorozat.

Eszter ismét egy tökéletes könyvet írt, és merem állítani, hogy jobb lett, mint az első. Sokkal izgalmasabb. A beszólásokat és a szarkasztikus megszólalásokat imádtam (főleg Elijah és Bardo jeleneteit). Megtudjuk a gonosz szereplők háttér történetét, és hogy miért is váltak azzá, plusz még a vikingek is megjelentek, amit imádtam. Teljesen visszaadja az akkori kor légkörét. A helyszínek gyönyörűek, bár nem pompáznak abban a pozitív és világos energiában, ami megtöltötte az első részt. De ezt nem úgy értem, hogy rossz volt. Épp ellenkezőleg! Kristály tisztán el lehet képzelni minden helyszínt, és az egész történethez passzolt, olvastatta magát. A cselekmények gyönyörűen vannak felépítve. Sokkal több vér folyt, mint az elsőben. A lapokat a remény, a kétségbeesettség, volt, amikor a düh, és volt, amikor a szerelem itatta át.

"Jut eszembe! – kapta el végül Elijah a kisfú kabátjának nyakát. – Anyád üdvözletét küldi!"

A történet

Már említettem, hogy izgalmasabb, cselekményekkel teli, és ez a történet előremozdulását segítette a legjobban. Több szálon fut, amik végül a Kőrisfák Ligeténél összekapcsolódnak. Nagyon tetszett ez a megoldás, mert így összeállt a kép, és a történet is teljes lett, az ok okozatok pedig, mint egy fogaskerék rendszer egymásba kapcsolódnak és mozgatják a történetet.

Nem olyan, mint az első rész. Míg az első színekkel gazdag és hittel, reménnyel csordulásig tele van, addig ez a teljes ellentéte. A helyszínek nem olyan világosak, Sophiel erős hite lejjebb ad magából, és háromszor – négyszer nehezebb megpróbáltatásokon megy keresztül, mint eddig fizikailag és szellemileg, mivel szívéhez kedves kezd lenni Gabriel, az arkangyal. Szegény lányt nagyon sajnáltam, mivel megverték, bántották, és még Diril is lelkébe gázol, de úgy rendesen. Nem csodálkozom rajta, hogy hite elbújt, de néha két lábára állhatott volna. Bár számomra nem hiba, mivel ha jobban belegondolok, én is így reagáltam volna és reakciói reálisak, helytállóak.

A történet elején főhősnőnk nyakláncára a Mágus szemetvet, majd megmutatja a Sötét Angyaloknak és beszédet tartva Nanaelt arra ösztönzi, hogy hajtó vadászatot indítson a lány ellen, ami persze Elijahnak sem tetszik.

Végül a történet háromnegyed részében Sophielt keresik és meg is találja szerelme, aki Helgöbe viszi, hogy meggyógyítsa, ahol Diril és a Mágus felbukkan. Már akkor rossz előérzetem volt, és amikor Diril becsapta Elijaht, összetörte Sophiel szívét, én magam kétszer erősebb indulatokkal indultam volna útra a boszorkány ellen. Megutáltam. Majd mikor már Gabrielre is szemet vetett egyszerűen a pokol fenekére láncoltam volna. Remélem a következő kötetbe ott is marad, vagy ha nem, olyan helyre kerül, ami "szépséges" lelkének (ha van ilyen neki) megfelelő helyre utazik el örökre.

A történet maradék egynegyed részében pedig nyomon követhetjük, hogy a kedves Dirilnek oly szép tervei, hogyan sikerülnek és haladnak arra, amerre tervezte. Félig- meddig megszerzi a Mindenség Térképét majd Uriellel, Ariellel és Sophiellel a pokolba indul.

Szereplők

Sophiel  lelkét megtörik, és szíve már nem csak Elijahhoz kezd kedves lenni, hanem az arkangyalhoz is, ami még nagyobb megpróbáltatás számára. Eközben pedig Diril a boszorkány még orra alá is dörgöli: szeme láttára mászik rá szívéhez kedves férfiakra. Akárcsak az első könyvben, szerelme Elijah iránt rendíthetetlen, és egyre jobban kezd emberibb lenni, mind érzelmileg, mind gondolkodásilag.

" - […] És még valami! Nem kérdezted, de a lány…

A Sötét Angyal megtorpant.

- Bár nagyon szenved, még mindig szívéből szeret téged."

Elijaht imádtam. Igaz sokkal kevesebb légtért kapott és tudom, hogy ez így volt rendjén. Viszont amikor megjelent háromszor erősebb impulzus ért, mint az első kötetben. Egyszerűen nem lehet betelni vele. Egyre jobban lehet látni és észlelni mit is érez, egyre jobban kimutatja, a többiek pedig kezdenek rájönni. A beszólásai egyre jobbak, a reakciói egyre viccesebbek és édesebbek, de persze nem vetkőzte le magáról teljesen a tekintélyt parancsoló énjét (amit remélem nem is fog) s így maradt férfi. Mint, ahogy az első kötetben úgy ebben is volt és nem is egy, hanem kettő olyan pillanat, amikor annyira aranyos volt számomra, hogy azokra kristály tisztán emlékszem. Az egyik pillanat az volt, amikor pánikba esett és imádkozott Sophiel életéért, a másik pedig, amikor kiöntötte a szívét, vallomást tett a lánynak, majd próbálta tudtára adni, hogy annyira szereti, hogy még hátat is fordítana azoknak, akik Földre szálltak miatta.

"Úgy tűnt, mintha csak aludnának az erdő titokzatos, öreg fáinak hatalmas, zöld ágai alatt."

Gabriel egy elragadó, vezető és harcos arkangyal, akit nehezen kap el az emberi érzelmek rohama, és a szerelem is lassan üti fel a fejét a tudatában. Az ellenség eltakarítása is gondolkodóba ejti. Megfontolt. A hite vezeti, a barátai mellett kiáll és, ha oda vezet az út, akkor képes lenne még Sophiel elől is kitérni, csak azért, hogy a lány boldog legyen. Eddig kétszer mentette meg az életét a szívéhez kedves lány szerelme, Elijah és kezdi meglátni, hogy milyen is a Sötét Angyal, bár még mindig félti a lányt, a férfi temperamentumától és hangulatától. Jó volt és élveztem megtapasztalni, hogy hogyan is éli át az emberi érzelmeket és, hogyan reagál rájuk, fogja fel őket.

" – Barátom, Gabriel virágnyelven azt tanácsolja neked, hogy légy szerelmes, és akkor számodra is szebbé válik a világ."

" – Másnak hittelek! – nézett sötéten a szemébe a férfi. – Téged legfeljebb megölni kívánlak!"

" - Meghaltam? – kérdezte tétován.

Elijah elnevette magát.

- Gondolod, hogy akkor én lennék az első, akit meglátnál?"

Joshua volt a fény Sophielnek a könyv elején. Azokban az időkben, amikor az angyal lány hite és kitartása megcsappant. Bár nem jut sok szerephez ebben a kötetben, de amíg jelen van, Sophiel gondolatait a bánkódástól elcsavarja és teljes figyelmét magára vonzza. Kapcsolatuk igen szoros és a lány szívén viseli, ha történik valami a fiúval.

"De ő nem hagyta annyiban. Két kezébe vette a kezemet, és tiszta erejéből húzott maga után.

- Gyere, induljunk!

- Nincs értelme – mondtam szomorúan.

- Ne hagyd így el magad, Sophiel!

- Nem küzdök többé a sorsom ellen.

- […] az életünk a döntéseink szerint változik. Felelős vagy azért, hogy miként alakulnak a dolgaid, […]"

Bardo belopta magát a szívembe, és Elijah után ő a második kedvencem. Még jobban megmutatkozott a humora, amit imádtam. Látni, hogy Elijah jó barátja és még Sophielt is elfogadja, mert látja, hogy milyen
hatással van a Sötét Angyalra. Igaz barátja és hasonló világszemléletet űz, mint Elijah. Ebben a kötetben még több szerep jutott neki, (aminek csak örültem) s szinte mindegyik megszólalása nevetésre készteti az embert.

" – Elijah, te szerelmes lettél – torpant meg Bardo és hahotázni kezdett. – Ezt nem hiszem el!

- Fogd be, Bardo!  Lóbáld inkább a buzogányodat! – mordult rá zordan a Sötét Angyal, […]"

A Mágus: Miután megismertem a történetét, más megvilágításba került a szemem előtt. Megértem, hogy miért is olyan, amilyen. Testvérei gonoszak, lekezelő stílusban bánnak vele, és egy enyhe, semmire sem méltó modort dobnak felé, miközben kihasználják saját céljukra. Már néha sajnáltam is szegényt, és vicces volt, hogy a gyerek testben, hogyan viselkedett.

Diril, kikészített. Összetörte Sophiel lelkét és még rá is pakolt egy jó kupaccal. Elijaht is egy ponton megtörte szerintem és még Gabriel felé is kacsingatott.

" - És milyen jól tette – kacsintott rám. – Csodálatos volt. Azt mondta, hogy soha nem volt még olyan boldog senkivel, mint velem."

Rashan és Lanazir: A Mágus visszaemlékezéseiből megtudjuk, hogy Rashan szerette a féltestvérét, és mikor 16 éves lett és meg kellett volna halnia féltestvérének a titkát megtartva elengedte a fiút, mégis a jelenben valahogy távol kerültek egymástól és nem éreztem azt az akkori szeretetet a féltestvér iránt. Lanazir nem kapott sok figyelmet, csak úgy volt számomra és kész, majd puff, viszlát drága, és fejed elszáll testedtől. Milyen gyorsan elpatkolt, kinyitotta jobban a száját és elröpült.

Kedvenc jelenet: Miután Sophiel jobban lett és Elijah elmondta, mit is érez

Kedvenc szereplő: Elijah, Joshua, Sophiel, Bardo és Gabriel

Mélyrepülés: Helgöben, a tábortűz utáni éjszaka

Nem szimpatikus személy: Diril

                                                                               5/5*

Eszternek még egyszer köszönöm, hogy elküldte a könyveit és meglepetésként ért, amikor megláttam, hogy mind dedikálva van <3 Ha fülem nem lett volna, mosolyom körbeszaladt volna a fejemen :D

Utólag pedig osztálytársamnak,  és segítőkezemnek, (kit kezdek baráttá fogadni :) ) Vanesszának, hogy a sablon, száraz "alkotásomat" helyrepofozta, plusz még Emesének is, (akit bár még nem láttam, de imádok) hogy ő is bíztatott :) <3

Ha megtetszett a könyv, az első részéről való véleményemet itt olvashatod

 http://konyvkuckom.blogspot.hu/2014/12/a-o-esther-elveszett-lelkek-osszetort.html

Itt rendelheted meg az:

 1. kötetet

http://aoesther.com/katalogus/mutat/1/

A 2. kötet

                                             http://aoesther.com/katalogus/mutat/2/

                                                   Az írónő weboldala és Facebook oldala

                                                                http://www.aoesther.com

   https://www.facebook.com/pages/A-O-Esther/436472609734176?fref=ts